Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

HTML

Fülöp-szigetek

Egy 12 hónapos EVS programban fogok részt venni a Fülöp-szigeteken, Cebuban a Cebu+ AIDS megelőző szervezetnél, mint önkéntes. Az itteni élményeket, tapasztalatokat, érzéseket fogom megosztani ezen a blogon.

Friss topikok

Címkék

Naptár

szeptember 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

2014.07.26. 14:58 Dessa

HIV teszt kommandó - comminity outreach és az én tesztem igaz története titkok nélkül

a6a48c5c11cdfe1ca5d64f88cc906002.jpg

Kicsit féltem az első munkanaptól, attól, hogy idegeneket szólítsak meg és olyan kényes témákról beszéljek velük, mint az AIDS. Ez egy nagyon vallásos ország, itt nem szívesen beszélnek nyíltan a szexről vagy éppen a nemi betegségekről. Annak ellenére, hogy itt a második hivatalos nyelv az angol, sokan éppen csak megértik azt, de inkább kommunikálnak cebuano nyelven, ami nem igazán könnyíti meg a külföldi önkéntesek helyzetét. (A munkatársaknak köszönhetően a tanulás már folyamatban van :) ) A felvilágosításon túl feladatunk az is, hogy rávegyük őket az ingyenes HIV+Szifilisz+Hepatitis-B tesztre, ami természetesen vérvétellel jár, azt pedig nem nagyon szokták szeretni az emberek, mert a többség egyenesen retteg a tűtől. 

De hogyan is kell elképzelni ezt az éjszakai procedúrát? Van egy szolgálati furgon, éppen csak akkora, mint egy helyi jeepney. Ebbe igyekszik elférni, legalább kilenc, esetenként tíz ember. Normális esetben ez az autó úgy öt emberre lenne tervezve, de a filippínó kreativitás és maximális helykihasználás esetünkben is érvényes. Elől ül ugyebár a sofőr, mellette egy kolléga, mögötte négyen: David (aki a 190 cm magasságával két helyi kisembert tesz ki :)), két filippínó meg én, illetve a hátsó csomagtartó részben még hárman vagy négyen. A társaság fantasztikus, a hangulat az autóban fesztelen, tele énekléssel és nevetéssel, öröm így a munka.

DSC_7153.JPG

Egy éjszaka alatt minimum 20 tesztet kell elvégeznünk, hogy a havi 400-at elérjük. Ez a limit, ennél kevesebb nem lehet.  Kérdeztem, hogy miért pont ennyi, amire azt válaszolták, ennek anyagi okai vannak. Ez a megadott szám, amit el kell érni, hogy a támogatást a programra megkapják. Persze ezt nem annyira könnyű elérni, sokban függ, hogy éppen mikor és hol készíttetik a tesztet. a következő táblázatban látható, hogyan is alakultak a számok például tavaly novemberben. Továbbá az adatok alapján készítettem egy összesítőt 2013 novemberétől 2014 májusáig. (az információt a szervezet elnökétől kaptam).

Az első cellában azt a számot látjuk, hogy adott hónapban hány tesztet sikerült elvégezniük. A másodikban az a szám látható, hogy az összes vizsgált személyből hányan jöttek el az eredményért. A harmadik azt mutatja, hogy az összes tesztalanyból összesen hányan voltak fertőzöttek a vírussal, a negyedikben pedig, hogy közülük hányan tekintették meg a vizsgálat eredményét. Az utolsó szám pedig, hogy hányan hallgatták meg az oktatást tesztelés nélkül.

2013 November

 

Total number of VCT

 

 

76

 

Total number of persons who got their VCT result

 

 

14

 

Total number of HIV-reactive blood samples

 

 

20

 

Total number of persons with HIV-reactive blood samples who got their VCT results

 

 

2

 

VCT with no blood sample

 

 

1

 

2013 novemberétől 2014 májusáig a következő adatok születtek:

790 embernél sikerült a tesztet elvégezni.

Ebből 284-en tekintették meg az eredményt

A vizsgált személyekből 167-en hordozták magukban a vírust, de ebből csak 99-en nézték meg az eredményt.

images (1).jpg

Azokat a személyeket, akiknél megtalálták a vírust többször is igyekeztek a konzulensek elérni telefonon, hogy behívják az eredmény megtekintése miatt, de ennél többet nem tehettek, mert az eredményt csakis személyesen lehet közölni. Ennek egyetlen oka az, hogy kiszámíthatatlan lehet a személy reakciója és csakis szakember jelenlétében, privát szobában osztható meg az információ. Ugyanezért az outreach keretében nem az azonnali eredményt adó tesztet csináltatjuk meg.

Egy éjszaka alatt akár három, vagy négy különböző helyre is ellátogatunk a városban, attól függően, hogy hány tesztet sikerült elvégezni az adott ponton. Az első éjszakán például annyira sikeresek voltunk, hogy csak két helyre kellett elmennünk és már éjfélkor haza is mehettünk, ráadásul a minimum 20-at is túlteljesítettük 7 fővel. A helyszínek mindig változnak, igyekszünk olyan helyekre elmenni, ahol sok fiatal fordul meg az utcákon, hiszen leginkább ők a potenciálisan veszélyeztetett réteg (a legtöbb új beteg 15-25 éves korosztályból kerül ki), akiket el kell érnünk ezzel a programmal.

11.JPG

Háromféle munkakört látunk el. Az egyik a figyelemfelkeltés és megszólítás, aminek a keretében rövid oktatást tartunk a hallgatóságnak a HIV vírusról és az AIDS betegségről, illetve azok megelőzéséről. Ez az egyik legfontosabb feladatunk, mert rövid idő alatt kell a legfontosabb információkat átadnunk, illetve rávenni őket, hogy végezzék el a tesztet velünk. Amint már említettem ez egyáltalán nem egyszerű dolog. Vannak olyanok, akik egyszerűen továbbsétálnak, ránk sem hederítenek, mások figyelnek, de a vérvétel hallatára megijednek és nem hajlandóak elvégezni a tesztet. De szerencsére mindig akadnak olyanok is, akik komolyan veszik a vírusban rejlő veszélyeket és élnek az ingyenes vizsgálattal. A kommunikációban az is nehézséget okoz, amikor egy csoportot szólítunk meg, mindig vannak olyanok, akik viccelődéssel zavarják meg a munkánkat, egyszerűen  nem hagyják, hogy a társaik figyeljenek ránk. Ilyenkor a legjobb megoldás, hogy ignoráljuk ezeket a személyeket és erősen csak azokra koncentrálunk, akiken látszik a fogékonyság a téma iránt.

DSC_7164.JPG

Amikor találunk olyan személyeket, akik szeretnék elvégeztetni a tesztet, jön a második feladatkör, amit csak azok láthatnak el, akik rendelkeznek a konzultációs vizsgával. Ők veszik fel az illető adatait, illetve biztosítják az anonimitást. Ez egy nagyon fontos része ennek az egész folyamatnak, hogy az emberek személyazonossága, illetve a státusza titokban maradjon, ezért minden egyes tesztalanyt egy egyéni kóddal látunk el, a fiolára is csak ez a kód kerül. Az alapadatok mellett olyan dolgokra kérdeznek rá, hogy használnak-e intravénás drogokat, mikor volt a legutolsó védekezés nélküli aktus (ez fontos a már az előző bejegyzésemnél említett okból, hiszen az antitestek, amiket a szervezet termel csak három hónap után kimutathatóak).

9_1.JPG

Miután az adatokat felvették jön a harmadik rész, maga a vérvétel, amit egy hivatalos ápoló végez el a furgonban. Annak ellenére, hogy steril tűt és fertőtlenítőt használnak, ez a fajta módszer szerintem Európában elképzelhetetlen lenne. Az ülésen, egy hordozható lámpa fényénél, kíváncsi szemek előtt történik az egész. A páciens jutalma pedig a vérvétel után 2-3 csomag óvszer és pár csomag síkosító, aminek nagyon szoktak örülni, illetve inspirálhatóak, mert itt is nagyon szeretik az emberek az ingyen kapott holmikat. 

DSC_7226.JPG

Én kifejezetten élvezem a terepmunkát, pedig korábban tartottam ettől a kényes témától és a nyelvi korlátoktól. Első nap nem is igazán mertem beszélni az emberekkel, inkább csak a munkatársaimat figyelmet, igyekeztem tanulni tőlük. Iszonyatosan kedvesek, türelmesek és segítőkészek voltak velem. Egyáltalán nem éreztem egy pillanatra sem nyomást magamon, csak haladtam az árral. A figyelemfelkeltéssel nem volt nagyon problémám, mivel külföldi nőként előszeretettel álltak szóba velem a helyi fiatalok. Néha sikerült zavarba hozniuk pár személyes kérdéssel is, de igyekeztem diplomatikus válaszokat adni és inkább a vírus témájára terelni a beszélgetést. Az első pár pillanat nagyon meghatározó, a megszólítás, bemutatkozás és a lehetőség tálalása. A kedves, mosolygós, baráti megszólítás itt aranyat ér, mert a túl hivatalos, komoly megjelenés elriasztja az embereket, félelmet vált ki belőlük. Amikor már látszik, hogy szívesen megosztják velünk az idejüket és elnyertük a bizalmukat már lehet komolyabbra váltani, hiszen a téma ezt követeli meg, tudniuk kell arról, hogy ez egy súlyos probléma, amivel nekik is foglalkozniuk kell. A beszélgetést sokszor kérdésekkel indítjuk. Tudják-e mi az a HIV és AIDS? Sokan erre igennel válaszolnak. Ilyenkor megkérjük, őket osszák meg ismereteiket. A többségük csak annyit tud, hogy ez egy vírus, de többet nem igazán, ilyenkor kezdődik meg az oktatás. Azokat a pontokat mondjuk el nekik, amit az előző bejegyzésemben is feltüntettem, illetve a tapasztaltabb munkatársak a statisztikákról és egyéb tudnivalókról is beszélnek a hallgatóságnak. Amikor el kezdenek kérdezni az emberek én már kevésbé vállalok szerepet, mert könnyebb ezekre cebuano nyelven válaszolni, ilyenkor én kicsit háttérbe vonulok, hogy a munkatársaim válaszolhassanak.

Stop Aids_1.jpg

Annak ellenére, hogy Magyarországon sem ismeretlen a vírus, mégis nagyon kevesen mennek el HIV tesztet csináltatni. Ezzel én is így voltam, pedig a legfrissebb adatok szerint kis hazánkban 2014 első negyed évében 76 új HIV-fertőzöttet regisztráltak (http://anonimaids.hu/2014/07/hivaids-helyzet-magyarorszagon-2014-i-negyedev/), ezzel már összesen 2650 regisztrált HIV pozitív főre nőtt a szám. Viszont ennél jóval többen lehetnek azok, akik egyáltalán nem voltak semmilyenféle szűrésen, mégis fertőzöttek. A vírus pedig könnyen terjed, így abszolút nem érezheti senki sem biztonságban magát, amennyiben aktív szexuális életet él és nem feltétlenül él az óvszer adta védettséggel. A táblázatban is látszik, hogy a fertőzöttek száma évről-évre folyamatosan növekszik, tehát ez nem csak Ázsia, vagy Afrika problémája, hanem a világon mindenkié!

Megjelent az EPINFO 21. évfolyam 25. számában a legfrissebb magyarországi HIV/AIDS statisztika: 

2014 első negyedévében 76 új HIV-fertőzöttet regisztráltak Magyarországon. Ezzel az 1985 óta kiszűrt HIV-fertőzöttek száma 2650-re emelkedett. Ez 10%-al több 2013 első negyedévéhez képest! Március 31-ig hárman haltak meg és 20-an betegedtek meg AIDS-ben.

(Az előző bejegyzésemben már feltüntettem mi a különbség a HIV+ és az AIDS-es beteg között)

Mint sokan mások én is úgy gondoltam, hogy engem ez nem érint, ehhez nincs közöm, mert igazi veszélyben csak a szegényebb országok lakói vannak. Akkor szembesültem az otthoni helyzettel, amikor elkezdtem utána olvasni, mert elkezdtem a Cebu+-nál dolgozni. Kíváncsi voltam, hogy na vajon nálunk mi a helyzet. Megdöbbentem és megijedtem, hiszen röpke 27 éven alatt bizony én magam sem voltam minden esetben teljesen körültekintő adott helyzetben. Úgy döntöttem, ha már itt vagyok és nekem is ugyanúgy ingyenes a lehetőség, megcsináltatom a tesztet. Két okból döntöttem így. Egyik ok a fentebb említett rizikó faktorok az országban és a magánéletemben, illetve úgy éreztem korrektnek és magamat hitelesnek a munkámban, ha én magam is elvégeztetem magamon.

Ugyanúgy zajlott minden, ahogy ez az ügyfeleinkkel szokás. Az egyik munkatársam felvette az adataimat, illetve a szexuális életemről az előzményeket. Miután ez megtörtént beültem és a nővér vért vett tőlem és megkaptam a kódomat, amivel három nappal később kellett jelentkeznem a konzulensemnél, aki az eredményt közli majd velem. Izgultam és féltem az eredménytől. A három nap alatt többször eszembe jutott, hogy vajon mi fog állni a papíron. Vajon mit fogok tenni, ha reactive leszek (ennél a tesztnél reactive, vagy nonreactive lehet az ember, mert itt még ”csak” az antitesteket vizsgálják, amennyiben reactive az eredmény továbbküldik a mintát Manilába, ahol a vírust keresik a vérben. Olyan eset még nem nagyon volt, hogy ha az első teszt reactive volt a másodikban negatív legyen az eredmény a vírusra)? Együtt fogok-e tudni élni a tudattal? A családom mit fog reagálni? A barátaim? Lehet-e valaha saját családom? Rengeteg kérdés futott át rajtam és nem egyszer borzongtam bele a gondolatba, hogy... Egy másik munkatársam kérdezte tőlem, hogy mit fogok tenni, ha kiderül, hogy hordozom a vírust? Azt válaszoltam, hogy elsőre biztosan sírnék. Nagyon. Bűntudat, harag, kétségbeesés.. nem tudom. Borzalom volt már belegondolni is!

ID-100104309.jpg

Amikor letelt a három nap alig mertem kérni az eredményt, mert annak ellenére, hogy nem láttam sok esélyét, hogy szomorú lesz a történetem vége, azért bennem motoszkált a „mi van ha mégis” érzés. Végül erőt vettem magamon és odamentem a munkatársamhoz, aki a konzulensem is volt egyben, hogy lássuk az eredményt. Ő sem tudta akkor még, hogy mi lesz, hiszen mindenkinek az eredménye kóddal van ellátva. Elkérte a számomat, majd elkérte az eredményt a felelős személytől. Mielőtt bementem volna vele a privát szobába egy másik munkatársam odajött és megölelt, hogy bármi is van a papíron minden rendben lesz és mellettem vannak és szeretnek. Nos, ez volt az első pillanat, amikor megállt bennem az ütő. Atyaég, lehet, hogy tudja az eredményt és valóra válik a legrosszabb rémálmom? A konzulensem arca sem volt túl biztató, de bementem vele, leültem vele szemben, lesz ami les. Ő is feltette azt a bizonyos „mi lenne ha …” kezdetű kérdést nekem. Itt már erősen elkezdett remegni a kezem. A következő kérdése az volt, hogy volt-e bármikor öngyilkosságra való hajlamom. Itt már egyre hevesebben vert a szívem és már éreztem, hogy lassan sírnom kell. Mondtam, hogy nem igazán, eddig.. nem… Majd kérdezte, hogy amióta itt vagyok volt-e bármiféle szexuális kapcsolatom. Mondtam, hogy nem.. Több hónapja semmi. Mondta, hogy érti, majd mondta, hogy nézzem meg a lapot.

A lapon az állt, hogy nonreacted. Aki még nem volt teszten, az elképzelni sem tudja, hogy mekkora megkönnyebbülést érez ilyenkor az ember. Mennyire más megvilágításban látja az életét és az élete adta lehetőségeit! A céljukat elérték. Megrettentem és elgondolkoztam (annak ellenére, hogy mivel a barátjuk vagyok itt azért volt egy gonoszabb rájátszás is a többiek részéről… :)) ). Megéri-e bármikor is újra kockáztatni az egészségemet? Nem. Nem és nem! Nem tudom, hogy hány emberhez fog eljutni ez a történet, de remélem minél többekhez eljut az üzenet. Abban is bízom, hogy otthon is az egészségtudatossághoz nem csak az egészséges táplálkozás fog hozzátartozni, hanem a rendszeres szűrés is. Mert sohasem tudhatod, hogy védekezés hiányában vajon te leszel-e a következő statisztikai szám egyike. Több munkatársam is fertőzött. Ők sem hitték el, hogy ez velük is megtörténhet, de az ő történetükről majd máskor…

Magyarországon egyébként szintén el lehet ingyenesen végeztetni a tesztet igazolvány, beutaló, időpont nélkül, amelynek az eredményét egy hét múlva lehet kézhez venni. Aki gyorsított vizsgálatot szeretne inkább, annak 3000 Ft-ért már 24 óra alatt megkaphatja az eredményt. További információkat az alábbi linken érhettek el: http://www.oek.hu/oek.web?nid=379&pid=1

A következő bejegyzésemben várható témák: cyber gyerekprostitúció, HIV pozitív interjúk, transgender bemutatása és interjúk..

2 komment

Címkék: AIDS HIV Önkéntesség Cebu


A bejegyzés trackback címe:

https://philippines.blog.hu/api/trackback/id/tr816546571

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

besztercei 2014.07.27. 09:51:27

Magyarországon szerencsére véradásnál és pár hasonló helyen automatikusan végeznek HIV tesztet (is), ami legalább azt a szűk(?) réteget megnyugtathatja. Az más téma, hogy a rizikócsoportokba tartozók ebből alapból kimaradnak.

Mennyire férnek az ottani fertőzöttek hozzá a kezeléshez? Gondolok itt pl. arra, hogy támogatott-e, ha elkezdik a kezelést, mikor kezdik (rögtön, egy küszöbtől, AIDS-től stb.)?

Dessa 2014.07.27. 09:58:16

Igen, az, hogy véradásnál ellenőrzik az jó, viszont ezzel is az a probléma, hogy általában mindig ugyanazok az emberek adnak vért, újak csak ritkán csatlakoznak a véradáshoz, sajnos.

A gyógyszeres kezelés ingyenes számukra, de csak ha az immunrendszerük lemegy 500-ra (egy normális, egészséges ember immunrendszere olyan 1200 körüli). Előtte sajnos nem, erre nem kapnak támogatást, ott spórol itt is a rendszer, ahol tud. Viszont utána igen, illetve a HIV fertőzött terhes nőket is támogatják végig, hogy egészséges baba születhessen. Tehát sajnos le kell menni a küszöbig ahhoz, hogy az ember bekerüljön a gyógyszeres programba, de konzulensi támogatás az végig adott. Ha más kérdésed lenne, szívesen válaszolok, legfeljebb utánakérdezek kicsit a szervezetnél. :)